2015. máj. 22.

Félbehagyott könyvek

James Dashner: Tűzpróba
Izgatottan vártam, hogy a kötet visszakerüljön a könyvtárba, és végre folytathassam ezt a sorozatot, hiszen az első rész nagyon lekötött. Ez is így kezdte, a feléig seperc alatt eljutottam, azonban azt vettem észre, hogy csak meresztem a szememet. Golyóemberek? Mi van? Sok volt. Hülyeségnek tűnik már az egész történet. A karakterek is olyan mások voltak, rájuk se ismertem, nem is volt szerepük, nem is történt semmi. Beleolvastam a végébe, és mivel még ott se derült ki semmi, ezért hagytam a francba. Meg nem jön be nekem ez az ez-az-egész-csak-egy-teszt-hogy-mentsük-a-világot dolog.
Kap még egy esélyt? Majd a film.

Totth Benedek: Holtverseny
Egyből kiszúrtam magamnak ezt a regényt, és nagyon vártam. Aztán a 120. oldalig bírtam. Én mindent elhiszek. Elhiszem, hogy vannak ilyen tinik, hogy van ilyen közeg, de szerintem ezt normális stílusban is el lehet mesélni. De ez mi volt? Jómagam is káromkodom eleget, de ez a felesleges szlenges anyázás… Ráadásul, amikor egy olyan interjút olvastam az íróval, hogy ő személyes kapcsolatot már évek óta nem teremt senkivel, csak a családjával, és a tiniket az internetről ismeri, akkor nálam minden hitelét elvesztette. Pedig a fordításait szerettem.
Meg mi volt ennek az üzenete? Miért kell ennyire szidni mindent? Ettől szépirodalom? Annyira szürreálissá vált már, meg annyi nőgyűlölő beszólással volt tele, hogy inkább becsuktam a könyvet. Tudom, az életben ezt nem lehet megtenni, és az élet így szar meg úgy, de aki ilyen, nem olvas könyveket. Vagy igen? Talán pont ezt?
Kap még egy esélyt? Kizárt.

Isaac Asimov: Alapítvány
Kellő fejtörést okoztam a könyvtárosoknak, mikor ezt a regényt kerestem, de végül meglett – sajnos hiába. Valószínűleg rosszkor kezdtem bele, mert minden másnak sikerült elvonnia a figyelmemet a történésekről. Egyszer csak azt vettem észre, hogy a 70. oldal környékén járok, és a polgármesterre azt hittem, hogy az a tudós, és fordítva. Ekkor inkább visszavittem a kötetet.
Kap még egy esélyt? Persze.

Tracy Chevalier: Leány gyöngy fülbevalóval
A film miatt érdekelt nagyon a könyv, de csalódnom kellett. Annyira érződik, hogy „mai” ember írta ezt a regényt, hogy az számomra mindent elrontott. Szinte láttam magam előtt, ahogy az írónő utánajár dolgoknak, aztán ezeket tényszerűen beleszúrja a cselekménybe. Ne erőltessük már ezt, pont ez rí ki a legjobban. Ráadásul az egész annyira távolságtartónak és vázlatszerűnek tűnt, hogy egyszerűen nem bírtam. Nem láttunk be Griet lelkivilágába, nem értettem a megnyilatkozásait, így élvezni sem tudtam az olvasmányt.

Kap még egy esélyt? A könyv nem, de a filmet újra megnézem.

2015. máj. 19.

La Luna

Ez a dal a The Good Wife 6x14-es epizódjában tűnt fel, és azóta állandóan ezt hallgatom.


When all the stars come out
That's when you hear the sound

Echo from all around
Sing la Luna



2015. máj. 17.

2015. máj. 10.

Megjelenések magyarul, angolul

Itt volt ez elsőnek. Most meg ezek:

Lev Grossman: A varázslók
Besorolás: fantasy
Megjelenés: június 4.
Oldalszám: 448
Sorozat? Igen, trilógia
Kiadó: Agave

Fülszöveg: A többi fiatalhoz hasonlóan Quentin Coldwater sem hisz a varázslatokban egészen addig, míg egy zártkörű és titkos egyetem hallgatója nem lesz New York egy eldugott részében. S noha a tanulás évei úgy telnek, mint bárhol máshol – barátokra tesz szert, rendszeresen lerészegedik, majd idővel lefekszik valakivel, akibe beleszeret –, a titkos tudás örökre megváltoztatja őt. Kitűnően sajátítja el a modern varázstudományt, ám a szíve mélyén mindig is vágyott nagy kalandot és boldogságot nem kapja meg hozzá. Egy nap a barátaival azonban felfedeznek valami hatalmasat, ami mindent megváltoztathat.

A varázslók komor történet a felnőtté válásról, második esélyekről és arról, hogy ha valamit nagyon görcsösen akarunk, akkor talán soha nem kapjuk meg. A könyv a 2009-es megjelenését követően hatalmas vitát váltott ki és nagyon megosztotta a fantasy műfaj kedvelőit – vannak, akik nem is hajlandóak ekként tekinteni rá, hanem kortárs regényként kezelik –, de emiatt csak többen és többen olvasták el. Végül óriási siker és New York Times Bestseller lett, többek közt George R. R. Martin, John Green, Audrey Niffenegger és William Gibson is rendkívüli elismeréssel méltatta, ráadásul a folytatásokkal a szerző végleg lefektette a 21. századi fantasy alapköveit.

Miért? Már egy-két éve hogy kiszúrtam ennek a könyvnek a borítóját, azóta figyelem a sorsát. Valamiért vonz magához – és általában az ilyen megmagyarázhatatlan kötelékek miatt lesz kedvenc egy könyv. Reméljük, nem lesz csalódás.

Pék Zoltán: Feljövök érted a város alól
Besorolás: sci-fi, disztópia
Megjelenés: június 4.
Oldalszám: 240
Sorozat? Csak nem.
Kiadó: Agave

Fülszöveg: Corvinus élete olyan, mint a neve: kölcsönzött. A túlélésre játszik, és mint a többi shiftelő, dolgokat ad-vesz, radar alatt, a város alatt. Egy olyan Pesten él, amely a régi belvárost elhagyva egyre kijjebb és feljebb szorul, egy olyan Budával átellenben, amelyet egy szinte faji alapon működő egyház ural.
Corvinust ebben a kettéhasadt városban utoléri a saját múltja, és lehetősége adódik helyrehozni a dolgokat. Vagy, ha azt nem is, akkor legalább bosszút állni. Kimozdul a mindennapi életéből és teréből, hogy visszatérjen egy olyan világba, amely egyszer már kivetette magából.
Ebben a történetben a jövő itt van, és egyfolytában vége. Pék Zoltán disztópiája egy felismerhetetlenségig eltorzult Budapest mélyére invitálja az olvasót, és vezeti keresztül egy cselekménnyel teli, izgalmas történeten, melyben csak menekülés van, de menekvés nincs.

Miért? Mert magyar a szerző, és mert szeretem az író fordításait. Nagyon szép a borító, érdekes a fülszöveg; egyszerűen csak kíváncsi vagyok, mi fog kisülni ebből az egészből.

Bánó Attila: A tudós és a zöldhajú lány
Besorolás: Sci-fi, krimi?
Megjelenés: május 26.
Oldalszám: 264
Sorozat? Nem
Kiadó: Athenaeum

Fülszöveg: Korponai Félix (őslénykutató, budapesti lakos) szinte csak olyanokat élt át, amiket senki más. Találkozott Luxemburgi Zsigmond magyar királlyal, az Itáliában portyázó honfoglaló magyarokkal, sőt, még IV. Károly német-római császárral is.
Az igazi kalandok azonban akkor kezdődnek számára, amikor váratlanul napjaink New Yorkjában találja magát titkos kísérletek, veszélyes maffiózók, korrupt politikusok és egy vonzó zöld hajú lány… Szerelem az első fülharapásra.
Múlt és jelen közt repked Bánó Attila abszurd humorral átitatott regénye, érdemes kapaszkodni, úgyis magával ránt!

Miért? Mert egy szórakoztató, magyar időutazós, történelmi kriminek tűnik, amelyben talán van egy csipetnyi romantika is.

Kovács Eszter: Let’s kifli
Besorolás: chick-lit, romantikus?
Megjelenés: május 26.
Oldalszám: 192
Sorozat? Nem
Kiadó: Athenaeum

Fülszöveg: Van egy lány. Londonban él, egy cukormázas városban, melynek színpompás felszíne csupa meglepetést rejt. Különös barátságok és édes-bús szerelmek szövődnek itt, a honvágy hazájában, a már nem is olyan új otthonban.
Egy kivándorlás ismerős, mégis líraian egyedi története egy lányról, no meg például a brit fiúról, aki hozzábújva félig magyarul, félig angolul azt suttogja a fülébe: let s kifli!
A kötet az Athenaeum Kiadó „Magyarok külföldön" sorozatának nyitó darabja, izgalmas élménykalauz mindenkinek, aki menni, vagy éppen maradni szeretne.

Miért? Mert tetszik a címe, és egy könnyed romantikus chick-litnek mondanám a fülszövege alapján. Reméljük, nem lesz csalódás.

Angolul érdekel

Linda Francis Lee: The Glass Kitchen – A Novel of Sisters (Az üvegkonyha: Nővérek regénye)
Besorolás: Chick-lit, mágikus realizmus, romantikus
Megjelenés: május 12. (igazából már 2014-ben megjelent a könyv, de most fog megjelenni puhafedeles kiadásban)
Oldalszám: 384
Sorozat? Nem.
Bárcsak ez a kiadó adná ki: Könyvmolyképző, Athenaeum, Pioneer, Maxim

Fülszöveg: Portia Cuthcart sosem akarta elhagyni Texast. Nagyanyja éttermét, az Üvegkonyhát akarta vezetni. De csalódások sorozata és az öröksége elvesztése után, Portia arra kényszerül, hogy Manhattanben, a nővérével kezdjen új életet… és sose főzzön többé.
Viszont amikor egy roskadozó Upper West Side-i lakásba költözik, találkozik a tizenkét éves Ariellel és a megözvegyült apjával, Gabriellel, aki egyedül próbálja felnevelni két lányát. Hamarosan pedig egy, a nővéreinek tett ígéret miatt Portia visszakerül a varázslatos ételek és hullámzó érzelmek világába, ahol a félelmeivel kell szembenéznie.

Miért? Mert megtetszett a borítója, a címe és persze az, hogy talán beleesik a mágikus realizmus kategóriájába. A fülszöveg alapján egy olyan csajos regénynek tűnik, ami talán egy kicsit hajaz a Csokoládéra, vagy ki tudja, remélhetőleg némi Hoffman vagy legalább Sarah Addison Allen-féle varázslatosságot is fel lehet majd benne fedezni. Mivel rögeszmésen keresem az ilyenfajta könyveket, ezért került fel a listámra.